2017 novemberében jelent meg a MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézet munkatársának Farbakyné Deklava Lilliának a könyve iskolánk névadójáról, Schulek Frigyesről. A kötet a Holnap Kiadónál jelent meg Az építészet mesterei sorozat legújabb könyveként.
A könyvsorozat a XIX–XX. századi magyar építészettörténet olyan alkotóiról kíván teljesebb képet adni, akikről méltatlanul keveset tudunk. Nincs ez másképp a tavaly újraindult sorozat legújabb darabja esetében sem, amely Schulek Frigyes (1841–1919) életén és munkásságán kalauzolja át az olvasót. A kötet gazdagon illusztrált, informatív és érdekes olvasmány nemcsak szakembereknek, de hétköznapi érdeklődőknek is. Elsőként mutatja be a 19. század második felének egyik legjelentősebb magyar építészét és műemlék-helyreállítóját, akinek munkássága európai mércével is figyelemre méltó. A kötet számos, eddig nem ismert tervet, fényképet és családi dokumentumot is publikál.
Schulek Frigyes kifejezetten azok közé a századfordulón alkotó építészek közé tartozott, akiknek egy-egy kiemelkedő alkotását tartjuk csak számon: a Mátyás-templomot és a Halászbástyát minden valamirevaló budapesti ismeri. Azt már azonban kevesebben tudják, Schulek nemcsak tervező, mérnök és restaurátor volt, de szeretett oktató és a magyar műemlékvédelem úttörője is. A fentebb említetteken kívül nevéhez fűződik a visegrádi Salamon-torony, a jáki bencés templom helyreállítása, valamint a csodálatos szegedi fogadalmi templom, a dóm megálmodása, nem beszélve arról a számtalan fiókban maradt látomásos tervrajzról (például az óbudai Árpád-emlékhely), amelyet a könyv részleteiben tár elénk. Tudományos igénnyel, mégis olvasmányosan, fantasztikus képanyaggal.
A gondosan szerkesztett kötet az építőművészről és a Mátyás-templom harmincéves restaurálási folyamatáról szóló 2015-ös kiállítás anyagából született – számtalan, azóta felkutatott és most sajtó alá rendezett archív felvétellel, a budapesti Kiscelli Múzeumban eldugott tervvel, családi dokumentummal kiegészülve. A bevezető részben Schulek életútjának olyan érdekességeire hívja fel a figyelmet a szerző, mint hogy tanulóévei alatt kőműves segédi oklevelet szerzett, majd fény derül arra is, hogyan lett mentora a bécsi Képzőművészeti Akadémián a Stephansdom restaurátora, Friedrich Schmidt.
A középkor stílusai által elvarázsolt építész, a pesti mintarajztanodában és a Műegyetemen oktató Schulek bemutatása mellett a szerző külön fejezetben foglalkozik az európai és a magyar műemlékvédelem történetével – ez talán a könyv laikusok számára legérdekesebb része. Schulek életművének jobb megértéséhez és kontextusba helyezéséhez járul hozzá ugyanúgy, mint kor- és pályatársainak az utolsó fejezetben rögzített beszédei, emlékezései. A további tájékozódást a kötet végén alapos bibliográfia, konkordanciatáblázat és angol nyelvű összefoglaló segíti.
