A műemlékvédelem világnapja alkalmából rendhagyó tanulmányi sétára mentünk iskolánk 13.N osztályos diákjaival a józsefvárosi Golgota térre. Mondhatnám úgyis, hogy visszatértünk ide, mert 2022-ben egy kis csapattal már jártunk itt. Az Orczy úton, villamoson zötykölődők nem is sejtik milyen gazdag épített örökség bújik meg a tér túloldalán, a benzinkút mögött, az egykori Ganz-MÁVAG munkás lakótelep, másnéven a „Kolónia” által határolt zöldövezetben.
Mikor megérkeztünk a Golgota térre, arra ösztönöztem a diákokat, hogy próbáljunk képzeletben visszatérni az 1900-as évekbe és idézzük magunk elé az eredeti állapotokat. Ebben nagy segítség volt Klösz György fényképe, amelyet a Fortepan oldalán találtunk.
Megfigyeltük a képen, hogy a tér nagyobb volt, mint napjainkban és a 14 mészkő stációt, rajtuk Szécsi Antal szobrászművész eredeti bronz domborműveit két sorban állítottak fel az 1885-ben felavatott kápolna felé vezető úton. Babits Mihály 1916-ban így emlékezik meg erről, területről a Haza a telepre című versében:
„Rég elmaradt a fény, a körut;
a villanyos a sötétbe fut.
………….
a Ganz-gyár únott falainál
hirtelenebbül a nappalinál.
A gyár, a Ganz-gyár, ó Mária!
s a pesti lapos Kálvária!”
Előzetes kutatásunk alapján megtudtuk, hogy az eredeti alkotásokat és a hiányzó domborműveket Hermann Zsolt szobrászművész restaurálta és rekonstruálta az 1929-es máriabesnyői műkő másolatokról és az eredeti megmaradt domborművek alakjairól vett gumiformák alapján.
Hermann Zsolt és testvére Hermann Andrea az Egyházművészeti Műhely munkatársai elfogadták a meghívásunkat és beavattak minket a Golgota téri stációk történetébe. Elmondták nekünk, hogy Budapest 1945-ös ostroma és az utcai harcok mély nyomokat hagytak a téren. A stációk jelentős része megsemmisült. A két megmaradt alkotást és a három keresztet a Rezső-téri, Magyarok Nagyasszonya templom mögött állítottak fel, a többi sérült művet pedig a Plébánia padlásán és egy önkormányzati helyiségben raktároztak.
A kápolnát 1971-ben a Ganz gyár akkori vezetése balesetveszélyesnek nyilvánította és feltehetően ideológiai okokból felrobbantotta. A területet később közparkká alakították, de a kálvária szellemisége tovább élt az itt lakók emlékezetében. Beszélgettünk a helybeliekkel, akik nagyon örültek annak, mikor 2014-ben új fákat és bokrokat ültettek, bővítették a játszóteret és a kutyafuttatót, valamint új burkolatot kaptak a sétautak. Az egykori kápolna helyén kettős keresztet állítottak, Mihály Gábor szobrászművész alkotását. A tér végre elkezdte visszakapni élhető, békebeli formáját.
2019-ben Józsefváros Önkormányzata kezdeményezte a stációk helyreállítását új térszervezésben és pályázatot hirdetett a Magyar Országgyűlés határozatával és támogatásával, melynek nyertese az Egyházművészeti Kft. lett. Zsolt és Andrea életük legnagyobb szakmai kihívása előtt állt.
„Számomra hatalmas megtiszteltetés és öröm volt Szécsi Antal csodálatos, világszínvonalú egyházművészeti alkotásának életre hívása, amely a VIII. kerület és az egész Keresztény Nemzetünk közös kincse. Az egész munkafolyamat alatt éreztem, hogy minden nehézség és tornyosuló akadályok ellenére, tevékenységünket Isten áldása kíséri, így nem csupán az emberi erőfeszítéseinken múlott a mű sikere és létrejötte. Nagyban nehezítette munkánkat a világjárvány okozta válság és a szakemberhiány.” – mondta Hermann Zsolt.
Diákjaimmal felfedeztük, hogy a domborműveket széles talapzattal induló, tetején szimmetrikus, volutás, neobarokk kőépítményeken helyezték el. Kérdeztük a Művész urat, hogyan rekonstruálta ezeket?
„-Ezek méreteit a Rezső téri templom mellett megmaradt két eredeti stációról vettem le milliméter pontosan. Ezt követően elkészítettük az eredeti kőépítmény 1:1 gipsz etalon formáját. Ezen stációk faragott díszítményeiről pedig negatív szilikon gumiforma készült, amelynek pozitív gipsz öntvényeit cizellálni és pótolni kellett. Ezen munkafolyamatok után a díszítések gipsz öntvényeit felhasználtuk az etalon elkészítéséhez és így valósítottuk meg legpontosabban az eredeti kőépítménnyel megegyező etalon formát. Erről az 1:1 etalon formáról öntőforma készült, amely 12. db kombinált szilikon gumiformából állt. A kombinált forma anyaga beton és szilikon gumi. Az építmény öntése készre kevert anyaggal történt. A munkafolyamat felületvédelemmel zárult.
Hogyan készítették elő az alapozás? Mennyi a súlya egy ilyen tömbnek?
–kérdezték a diákok
„-A talaj mechanikai vizsgálatának fényében dőlt el az alapozás módja: egy tömbből álló monolit vasbeton alaptest alapozás került kiválasztásra. Az új műkő építmények tömege megközelítőleg öt tonna.” – válaszolta a Művész.
Hermann Zsolt nagy szerencsének tartja, hogy a máriabesnyői kapucinusoknak megtetszett ez a VIII. kerületi keresztút, ezért 1929-ben műkő másolatokat rendeltek az ottani kálváriadombra vezető útra. Ő pedig ezekről a hű másolatokról vette le 8 db. szilikon gumiformát a hiányzó domborművek pótlásához. Diákjaimmal tovább faggattuk Zsoltot a domborművek rekonstrukciójáról:
„-Szerencsére az eredeti domborművekről is 6 db. öntvény előkerül, így azokról is készülhetett negatív szilikon forma. A máriabesnyői műkő domborműveken látható hiányokat, plasztikai sérüléseket és a nem eredeti pótólt részeket: arcokat, kezeket ismételten rekonstruálni kellett az eredeti domborművek sajátosságait figyelembe véve. Felismerhetővé váltak a szereplők eszközeik, ruházatuk alapján, ezért a műkődomborműben hiányos részleteket az eredeti, megmaradt Szécsi Antal domborművek alakjairól vett minták alapján pótoltam.”
Mikor és hol készültek a munkák? Merre van az Ön műterme –kérdeztük
„-A pandémia idején, 2019 nyarán kezdtem a munkát Százados úti műtermemben. Minden domborművet kiöntöttem gipszből és ezekre agyagból formáltam meg és restauráltam a hiányzó figurákat pl. katonákat. Az így alkotott rekonstruált domborművekről újra gumiformákat vettünk melynek segítségével pozitív viaszmásolatokat készítettem. Az így öntött viaszformát Meszlényi János bronzöntő műhelyében (Plasztikum Bt.) viaszveszejtéses eljárással bronzba öntötték. A cizellálását és patinázását később Gere László mester végezte.”
Minden stáció előtt Hermann Andrea idézte fel a képmezőhöz tartozó evangéliumi szakaszt, majd ezt követően lehetőséget adtunk a diákoknak arra is, hogy személyes érzéseiket és gondolataikat megosszák egymással. A tanulókkal felidéztünk filmeket és képzőművészeti alkotásokat a Passió témában.
A diákokra nagy hatással volt, hogy a domborművek több dimenzióból értelmezhetők. Bármelyik irányba haladtunk olyan érzésünk támadt, mintha kilépnének, térből a figurák követni akarnák a gondolatainkat. Az események mozgását a szobrászművész és a néző egyszerre idézi elő.
Ez a megoldás minket arra emlékeztetett, mikor Lorenzo Ghiberti a firenzei keresztelőkápolna „Porta del Paradiso” keleti kapuján a magas-, a mélydombormű és a lapos (relief) technika alkalmazásával tagolta a bibliai jelenetek előterét, középmezőjét és hátterét.
A testvéreknek hatalmas szerepük volt abban is, hogy a stációkat műemlékhez méltó, szakrális elrendezésben állítsák fel V alakban, hetet balra, hetet jobbra, középen a kettős kereszttel. Zsolt elmondta, hogy a stációépítmények elhelyezése daruval történt, a darabokat ipari ragasztóval és korrózióálló csapokkal rögzítették egymáshoz. A domborművek rögzítéséhez korrózióálló acélrudat használtak.
„Amikor új alkotás születik és azt akarod, hogy valami jó történjen, azért vért kell izzadni” -tette hozzá Zsolt.
2021. június 15-re, Szécsi Antal halálának évfordulójára, átadásra kerültek a 3,5 méter magas stációk. Az avató ünnepséget 2022. április 15-én, Nagypénteken tartották. A Golgota téri alkotások története ezután nem várt fordulatot vett. Az Önkormányzat az Egyházművészeti Kft-vel egyetértésben felajánlotta a stációk műkő alakzatjainak és bronz domborművek negatív öntőformáit Esztergom-Budapesti Főegyházmegyének. Ezeket az öntőformákat Hermann Zsolt mai napig a Százados úti műtermében tárolja és a Golgota téri stációkat féltő apaként oltalmazza.
Mindenkinek figyelmébe ajánljuk, látogassanak el ide, a külső-józsefvárosi Golgota térre. Az alkotások szellemisége és Szécsi Antal szobrászművész öröksége a testvérpár áldozatos munkája által tovább él az utókor emlékezetében.
Budapest és benne a nyolcadik kerület számos csodát rejt. Rajtunk áll, hogy felfedezzük épített örökségünket. Köszönjük Hermann Zsoltnak és Andreának a helytörténeti sétát.
Írta és fényképezte: Opánszki Tamás rajztanár
001. Kép: Golgota tér
Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei / Klösz György
























